Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az emberi viselkedés jellemzői

2008.02.11

Frissítve 2014 .01.

Az ember viselkedését kutató humán etológia az emberi magatartás biológiai alapjainak vizsgálatával foglalkozik. A kutatások részben a gyermekek megfigyelésére irányulnak, mert ők még aránylag kisebb mértékben állnak a kultúra hatása alatt. Ma már tudjuk, hogy az ember nem kizárólag csak társadalmi lény, miután a kultúra és a biológia együtt alakította ki a modern embert.

A rövid tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa a Homo sapiens legfontosabb viselkedési jegyeit, miután azok utalnak az ember egészségi állapotára, hiszen az egészséges és a betegségben szenvedők magatartási mutatói jelentősen eltérnek egymástól. A természetgyógyásznak ismernie kell ezeket a megnyilvánulási formákat az egészség-betegség összefüggés rendszerének,a természetes életmód kialakításának szempontjából.

 

A civilizált társadalomban élő ember élénken érdeklődik az emberi természet az emberi közösség, a társadalom kialakulásának és működésének tudományos alapokon nyugvó vizsgálati eredményei iránt, mert így próbál választ kapni saját problémáira a társadalmi élet bonyolult és gyakran megoldatlan kérdéseire. Az emberi viselkedéssel foglalkozó tudományok közül a humánetológia, amely sajátságos módszereivel írja le az emberi viselkedési egységeket, elemzi, értelmezi, funkciójuk alapján analizálja a megfigyelt tevékenységeket, és választ keres a viselkedési elemeket befolyásoló genetikai és környezeti / incl. társadalmi / tényezőkre. 

 Az emberi viselkedés etológiai módszerrel történő vizsgálata viszonylag ujkeletű. Kezdetben kisgyermekek és szüleik kapcsolatának elemzésére használtak etológiai módszereket, majd testi és szellemi fogyatékos gyermekek és a szülők kapcsolatát vizsgálták hasonló módszerekkel.

Ha elfogadjuk azt a természettudományos kutatási eredményekkel alátámasztott tényt, hogy az ember is az állatvilág tagja és viselkedését nagymértékben biológiai tényezők /is/ befolyásolják akkor teljesen érthető, hogy az emberi magatartás megfigyelésére kezdetben, az állatetológiában használt kutatási módszereket alkalmazták és az ott kialakult tudományos koncepciókat, vették át. Ennek alapján az analógiákra alapozva mutatták ki az agressziót, a bevésődést, a kritikus periódust az emberi viselkedésben is.

Az emberi fajt a viselkedésformái és anatómiai, morfológiai bélyegei alapján a rendszertan az emberszabású majmokhoz sorolja. Az emberi fajnak is, mint minden rendszertanilag jól elhatárolható csoportnak , megvannak azok a csak rá jellemző tulajdonságai a faji bélyegek amelyek csak rá jellemzőek, jól öröklődnek, és a faj minden egyedén fellelhetők .Az anatómiai különbségek például / teljesség igénye nélkül / a nagyobb agytömeg, a csupasz test , a két lábon járás, a munkára alkalmas kéz, a megrövidült farok csont , vagy a szemgolyó fehér színe, ami lehetővé teszi a tekintetünk pontosabb értelmezését , a szemmel való kommunikációt , a tekintetnek mint metakommunikációs eszköznek a használatát

Az emberszabású majmok és a Homo sapiens közötti viselkedés különbségek összességét Csányi Vilmos humán viselkedési komplexnek nevezi.

A humán viselkedési komplex sajátosságai között elsőként a csoportalkotást és a csoportszerkezetet említjük meg. Az emberi közösségben a csoport -struktúra nagyon szoros. A csoportoknak állandó és hosszabb időre szóló lakókörzete van.

Jellemző a csoportokra az erőforrások megszerzése érdekében kifejtett nagyfokú és jól szervezett együttműködés. A csoporton belül kialakult hierarchia következtében a személyes konfliktus, az agresszió csekély.

A csoportok közötti kapcsolat az együttműködéstől, a fizikai és kulturális agresszióig széles skálán mozog. Az emberi közösségben megjelentek a magasabbrendű kommunikációs formák, mint a mimika, az utánzás és a nyelvi kompetencia. Kialakult a szerszámhasználat, a fogalmi gondolkodás és a konstrukciós készség. Az emberi csoportok egyedi tulajdonságokat vettek fel, létre jött a csoport tagjainak a személyiségi jegyek alapján történő egyedi felismerhetősége az individualizáció, vagyis személyes egyedi és csoportos tulajdonságok alakultak ki.

A továbbiakban Csányi /2oo6/ nyomán bemutatásra kerülnek a humán viselkedési komplex legfontosabb komponensei:

A csoportélettel összefüggő sajátosságok

1. Az emberek kölcsönösen vonzódnak egymáshoz, igyekeznek kapcsolatban lenni egymással. Az ember tehát társadalmi lény.

2. Az emberi csoportok individualizált közösségek, vagyis saját egyediséggel bírnak..

3. A csoport tagjai alkalmanként hajlandók egyéni érdekeiket a csoport érdek alá vetni.

4. Az ember hűséges lehet csoportjához, saját közösségéhez

5. Az emberi agresszió, a csoporton belül létrejött szociális hierarchia következtében, a közösségen belül kismértékű és a csoportban kialakult rend alapján jól szabályozott.

6. Az ember kész a közösségben kialakult rendet, a kölcsönösen elfogadott szabályokat elfogadni, követni.

7. Az ember hajlandó táplálékát és egyéb javait társaival megosztani.

8. Az ember kész társaival együttműködni, segítséget nyújtani

 és azt elfogadni.

9. Az emberi csoportok egymás ellen hangolhatók.

1o. Az embernél a szexualitás kiteljesedett, több funkcióval bir: a fajfenntartás, a párkapcsolat erősítése és a stresszoldás.

11.Az embernél az anya mellett az apa és a közösség más tagjai is részt vesznek az utódok felnevelésében.

12.Az embernél az anya-gyermekkötődés másokra átruházható.

A csoportélet összehangolását célzó viselkedés

1. A csoportban élő ember képes az együttérzésre, az empátiára.

2. Az embernél magas szinten kialakult a zene, az ének, a ritmus, a tánc művelése és élvezete.

3. Az ember képes a társak viselkedését utánozni, másolni még abban az esetben is, ha az számára hátrányos.

4. Az ember fegyelmezhető. Saját elhatározásából, vagy kényszer hatására hajlandó bizonyos viselkedési mintát elsajátítani.

5. Az ember tehát tanítható és nevelhető.

6. Az embernél megjelenik egy új sajátosság a szabálykövetés, ami a társadalmi élet fontos eleme.

7. Egy másik sajátos tulajdonság is kialakul, megjelenik a hipnotizálhatóság.

Konstrukciós adottságok

1.Az emberi kommunikáció legfontosabb eszközévé a beszélt nyelv vált.

2.Az ember magas szintre fejlesztette a metakommunikációs eszközeit. Például kétszáznál több érzelmi, gondolati kifejezésre alkalmas mimikai kifejezésmód jött létre.

3. Az ember sajátossága, hogy képes a tárgyaktól a gondolatait elvonatkoztatni,    

absztrahálni. Az emberi gondolkodás alkalmas elképzelt u. n. virtuális rendszereket alkotni. 

4. Az ember magas szintre fejlesztette a tárgyak átalakítására vonatkozó képességét, alkalmas szerszámok készítésére, bonyolult technikák és technológiák létrehozására.

5 Az emberi elme képes hiedelmeket és hiedelem rendszereket alkotni, amelyek magas bonyolultsági szinteket is elérhetnek.