Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fejezetek A természetgyógyászat c.könyvemből

2010.07.29

                                                 Bevezetés

Az egyre jobban- mondhatni dinamikusan-  terjedő és kiszélesedő ,ma már minden kétséget kizáróan jelentős sikereket elérő ,hazai  és külföldi természetgyógyászati tevékenység nyomdokain haladva vágtam neki a könyv összeállításának.

A munka közreadásával azt kívánom elérni , hogy  mindenki számá -ra közérthető módon átfogó ismereteket nyújtsak a hazánkban alkalmazott természetgyógyászati eljárásokról. Olyan ismeretanyag közreadására törekedtem ami, minden a természetes gyógymódok iránt érdeklődő  számára, érthető de, a tudományos igényeket is kielégítő színvonalon mutatja be azokat a természetes egészségmegőrző- és helyreállító  eljárásokat amelyek korunkban és a több ezer évre visszanyúló,a történelem távlataiba vesző  gyógyítói gyakorlat során összegyűltek,kiegészítve a saját tevékenységem kapcsán szerzett tapasztalatokkal.

A könyv első fejezetében azt a kérdést boncolom ,hogy merre tart a  természetgyógyászat. Hol van ennek a speciális gyógyítási módszer-komplexumnak a helye az egyetemes orvoslásban, milyen fejlődési pályát írt le napjainkig ez a tudomány ,majd definiálom a természetes gyógyítási  eljárást , bemutatom a tevékenységi körét,a gyógyítási sajátosságait. A továbbiakban ismertetem a  természetgyógyászat orvosi meghatározását ,az akadémiai orvoslás és a természetes gyógyítási eljárások közötti hasonlóságot és  különbséget .Az első, mondhatni általános kérdéseket taglaló, fejezetben  összefoglalom a természetgyógyá -szati tevékenység   hazai jogi  és európai uniós szabályozását   valamint  ennek a sajátos   gyógyító munkának a   morális és etikai kérdéseit. Ebben a fejezetben  igyekeztem rendszerezni  a ma már szinte megszámlálhatatlan természetgyógyászati ágakat azért  ,hogy az Olvasó áttekintést kapjon arról a hatalmas ismeretanyagról  amit a naturális gyógymódok művelői  a természetes gyógyítás fejlődéstörténete során felhalmoztak.

A könyv további részében a klasszikus és a modern természetgyó -gyászati ágak leírására kerül sor, éspedig abban a rendszere -zésben amelyet a hazai  jogszabályok ,előírások ,rendeletek rögzí -tenek. A különböző módszerek bemutatása értelemszerűen azokban az ágakban részletesebb és terjedelmesebb amelyek közelebb állnak a szerző habitusához,felkészültségéhez ,képletesen szólva a szívéhez.

A különböző természetgyógyászati ágak részletes leírásánál arra törekedtem, hogy konkrét a gyakorlatban is alkalmazható ismereteket is nyújtsak. A könyv terjedelme természetesen nem tette lehetővé, hogy minden módszer behatóan , protokollszerűen  bemutatásra kerüljön. Ezeket a természetgyógyászat iránt elkötelezett olvasók az érdeklődési területüknek megfelelően  ma már magyar nyelven is rendelkezésre álló  kézikönyvekben megtalálhatják.

A szakmai kifejezések és a könyv megírása során használt  idegen szavak értelmezését könnyíti meg a könyv végén található „Kislexikon”.Ebben a  szakmai kifejezések megvilágítását és idegen kifejezések gyűjteményét tartalmazó fejezetben  igyekeztem a társtudományokban (élettan,biokémia ,immunológia ,botanika, gyógyszertan, biofizika stb.) kevésbé járatos érdeklődőknek segít -séget nyújtani azzal,hogy rövidebb hosszabb formában megfogal -maztam  a szakterület által  használt kifejezések jelentését, értelme -zését . Bízom benne ,hogy ez irányú törekvésem nem volt hiábava -ló.

Egy könyv bevezetőjében nem lenne ildomos feleleveníteni azt az időnként újra és újra fellángoló vitát ami a természetgyógyászatot pártolók és ellenzők között tapasztalható. A természetes gyógymódok alkalmazóinak érvrendszerét sem kívánom ezen a helyen gyarapítani a ma már szinte közhelynek számító olyan adattal, hogy a klasszikus akadémiai orvoslást alkalmazók száma a Föld népessége körében sorrendben a negyedik helyen áll,vagy hogy a legfejlettebb társadalombiztosítási és egészségügyi ellátó rendszerrel rendelkező olyan országok mint Németország ,vagy az Amerikai Egyesült Államok lakosságának 60-70 %-a rendszeresen igénybe veszi a természetes gyógyítási eljárásokat. Sőt Németor -szágban az egészségügyi biztosítók támogatásban részesítik ezt a gyógymódot beleértve  az alkalmazott medikamentumokat is . A kétféle eljárás ,a két paradigma nem szükségszerűen ellentéte ,inkább kiegészítője egymásnak. Mindenki döntsön a saját alkata ,felfogása, hite, világnézete, habitusa ,vagy a konkrét problémájának ,személyes tapasztalatainak alapján ,hogy mikor melyik eljárást alkalmazza legfőbb értéke az egészsége megóvása,helyreállítása érdekében.

Minden kedves olvasómnak kitűnő egészséget, hosszú ,boldog ,örömteli eseményekben  gazdag , tartalmas életet kíván

                                                                    

                                                                      

                                                                           a Szerző.